Hajótest tervezéss

Az elmúlt napomkban csak ezen gondolkodtam, már-már kezdek beleõrülni, de talán most már kezdek rájönni. Ezt a postot biztos bõvíteni/magyarázni fogom még

A tervezéshez Autodesk Inventort, a Plate developmenthez pedig MATLAB-ot használok.

Inventorban megtervezem a hajótest ÉLEIT! Nem loftolom és egyéb ilyen buziságok, nem használok spline-okat, mindössze keresztbordákat egyenes vonalból és egymáshoz érintõvel csatlakozó görbéket. Egyetlen kivétel a hajó görbített orra, ott még nem tudom, mi lesz.

Miután megvannak a keresztbordák, tudom az összes pont koordinátáját a rendszerben. Az egyes élekhez hosszokat rendelhetünk, de még mindig térben van minden! A sík felületekhez az egyes éleket el kell forgatni egy speciális egyenes körül, mely párhuzamos az eredeti ív tengelyével. Amennyiben betartjuk azt, hogy egy lapot csak egy tengely mentén forgatunk egyszerre, tehát két szomszédos él és a rajtuk keresztūlmenõ élek által definiált síkok csak egy tengely körül mutatnak szögeltérést, akkor jók vagyunk.

Felszín alatt

Érdekes dolgokba futok bele itt a Bosch-ban betanulás közben. Még a legfeleslegesebb dolgoknak (kalaptartó-behúzó motor) is olyan vezérlést fejlesztenek, ami katonai/repülõgép-ipari követelményt teljesít (Misra C, ISO26262), és betonbiztos az egész rendszer mûködése. Érdekes módon még az orvosi eszközöket gyártó B.Braun-nál sem hallottam ezekrõl, és már meg is értettem miért lehet szar a francia autók elektronikája, és miért nõtt a WV a legnagyobbra.

Nyócker

Kalandos ez a köbányai úti bicikliút. Ma egy rendívül hirtelen irányt váltó és futásnak eredõ csövessel találkoztam össze, aki nem örült hogy módosítottam a pályáját. Megálltam volna h nem lett-e baja de a "megöllektegeci" alapján úgy gondoltam, hogy jól van...
Néhány nappal ezelõtt egy parkolóból kiforduló autós jelezte a mozgásával, hogy persze, nyugodtan elmehetek elõtte, de aztán kiderült, hogy mégsem így gondolta. Vajon mi lesz a következõ?

Bosch

Úgy döntöttem, kezdek egy új sorozatot, amiben írok a munkatapasztalataimról. Az elhatározást a Bosch budapesti fejlesztõközpontja ihlette, ami nevetséges szoborként próbálja dicsõíteni a multis vállalati kultúrát.

De ne szaladjunk ennyire elõre.

A Bosch-hoz a Beko Engineering-en keresztül kerültem. Ausztriai Outsourcing cég, technológiai vállalatoknak, ipari óriásoknak szállít kész megoldásokat. Az embereik a kliens-cégbe beépülve, a fejlesztési projekt aktív résztvevõjeként dolgoznak.
Egész jól hangzik, nem?

Mondjuk állásinterjún most sem értem, hogy mibõl gondolták, hogy pont elektronikában és c-kódolásban akarok utazni, azt hogy mennyire értek ahhoz, amihez megjelöltem, hogy tényleg értek, le se szarták.

De szerencsére felvettek, 6 hónapos MATLAB-fejlesztési projekt-re. A Bosch-nál.

Na itt kezdõdtek az érdekes részek.

Elsõ nap megkaptam a gépem, egy ThinkPad laptop, monitor, dokkoló, stb stb. Minden zsír. Persze hard drive encryption és zárt csomagtelepítõ, hogy ne tudjak garázdálkodni a gépen. Teljesen oké. Aztán jött az amit még mindig nehéz feldolgozni:

Nincs internet.

2014, szoftverfejlesztõ az egyik legnagyobb technológiai óriásnál, és nincs net. Ha emailt akarok küldeni, a felettesemen keresztül tudok csak. Állítólag azért, hogy ne tudjuk feltölteni a forráskódokat sehova, de nem tudom mi gátol meg abban, hogy mondjuk egy pendrive-val kisétáljak vele. Értelmet is nyert máris, hogy miért nem volt igaz amit mindig mondtunk az egyetemen a hülye lexikális feladatokra, hogy "úgyis lesz internet, hogy megnézzük". Szóval semmi stackoverflow, wikipedia vagy matlab central.

Mondjuk ez utóbbi lehet h nem is fog hiányozni, mert amint ma reggel kiderült lehet h nem is abban fogok dolgozni egyáltalán. Kíváncsi leszek, mi lesz ennek a vége. Egyelõre úgy néz ki, hetente háromszor fogok bejegyzést írni, mert különben megõrülök.