Úgy döntöttem, kezdek egy új sorozatot, amiben írok a munkatapasztalataimról. Az elhatározást a Bosch budapesti fejlesztõközpontja ihlette, ami nevetséges szoborként próbálja dicsõíteni a multis vállalati kultúrát.
De ne szaladjunk ennyire elõre.
A Bosch-hoz a Beko Engineering-en keresztül kerültem. Ausztriai Outsourcing cég, technológiai vállalatoknak, ipari óriásoknak szállít kész megoldásokat. Az embereik a kliens-cégbe beépülve, a fejlesztési projekt aktív résztvevõjeként dolgoznak.
Egész jól hangzik, nem?
Mondjuk állásinterjún most sem értem, hogy mibõl gondolták, hogy pont elektronikában és c-kódolásban akarok utazni, azt hogy mennyire értek ahhoz, amihez megjelöltem, hogy tényleg értek, le se szarták.
De szerencsére felvettek, 6 hónapos MATLAB-fejlesztési projekt-re. A Bosch-nál.
Na itt kezdõdtek az érdekes részek.
Elsõ nap megkaptam a gépem, egy ThinkPad laptop, monitor, dokkoló, stb stb. Minden zsír. Persze hard drive encryption és zárt csomagtelepítõ, hogy ne tudjak garázdálkodni a gépen. Teljesen oké. Aztán jött az amit még mindig nehéz feldolgozni:
Nincs internet.
2014, szoftverfejlesztõ az egyik legnagyobb technológiai óriásnál, és nincs net. Ha emailt akarok küldeni, a felettesemen keresztül tudok csak. Állítólag azért, hogy ne tudjuk feltölteni a forráskódokat sehova, de nem tudom mi gátol meg abban, hogy mondjuk egy pendrive-val kisétáljak vele. Értelmet is nyert máris, hogy miért nem volt igaz amit mindig mondtunk az egyetemen a hülye lexikális feladatokra, hogy "úgyis lesz internet, hogy megnézzük". Szóval semmi stackoverflow, wikipedia vagy matlab central.
Mondjuk ez utóbbi lehet h nem is fog hiányozni, mert amint ma reggel kiderült lehet h nem is abban fogok dolgozni egyáltalán. Kíváncsi leszek, mi lesz ennek a vége. Egyelõre úgy néz ki, hetente háromszor fogok bejegyzést írni, mert különben megõrülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése